Kisgyerekként még bizalmasak vagyunk embertársainkkal. Kicsiként még nem tapasztaljuk  meg a rosszat. Az évek során egyre többet csalódunk. Ki többet, ki kevesebbet. Vannak emberek, akik könnyebben megbíznak másokban. Na, én nem ilyen vagyok.
A sok negatív tapasztalat ellenére is esélyt kell adnunk a másiknak. A magunk köré épített fal nem csak a rossz, de a jó dolgoktól is megvéd. Én sem lehetek bizalmatlan örökké. A kis vészcsengő mindig jelez, hogy nem jó ötlet az adott illető felé nyitni. Mindenkinél megszólal. 

Talán valakinél erőteljesebben cseng. Nem figyelek rá, legalábbis próbálom kizárni, mert olyan nincs, hogy senki sem megbízható. Ha nem adnék esélyt, nem találnám meg azokat sem, akikért "megéri kockáztatni".

Néha pedig következményekkel is jár, ha rossz embernek szavazol bizalmat....

... és a fejedet vernéd a falba, hogy mekkora hülye voltál, pedig előre érezted!